Nahát, itt majdnem túl fagyos lett a hangulat!

És én folytatom a vissza a gyökerekhez szériát egy újabb régi iromány publikálásával. Nos egyszer valaki megemlítette, hogy jó vígjátékot tudnék írni... Szerintem következő történet erre cáfol rá. Nem is próbálkoztam több hasonlóval.

Kolesz

Egy kollégiumban mindig történik valami. Nincs ez máshogy a West Minor kollégiummal sem Lupinforge-ban. Persze egy kollégium tele is van mindenféle elmebeteg sárgaház szökevényekkel is. A legtöbbet rejtegetni kéne, nemhogy az utcára kiengedni, ráadásul szülői felügyelet nélkül. Rövid történetünk négy főhőse Ford, Boby, Roger, és Barney. A fiúk története egyesével is lebilincselő. Boby vonzódását a könnyűdrogokhoz nem nehéz megfejteni. Az ő fogantatása ugyanis egy hippi buli kellős közepén történt, s mind az anyában, mind az apákban megfelelő mennyiségű marihuána, speed, extasi, gyorsító, lassító, LSD, ló nyugtató volt jelen, a csekély mennyiségű ondósejt mellett. Mondhatni, hogy a jóöreg cannabis volt a nevelő apja, és arra a kérdésére, hogy az anyja miért fehér, és ő miért kopp fekete, csak annyi volt „kisfiam azután, a buli után, örülj neki, hogy nem ugatsz”. Nos, ebből is következik, hogy Boby nem éppen az eszéről fog híressé válni.

A következő versenyző Kőkemény Roger. A kőkemény jelzőt még egy fizikaóra alkalmával érdemelte ki, mikor az enyhén koros, de szexi Mrs. Shila Dobin – afféle puma - tanárnő felállította a srácot felelni. Persze a srác mikor ült, már állt… erre már csaj egy lapáttal tett, mikor kihívták a táblához felírni Newton egyik törvényét. Amúgy Roger jóravaló gyerek volt világéletében, csak ne enne bogarakat. Van az a hülye szokása, hogy elkap egy legyet, és megeszi. Néha kocsikat ugat, és valószínűleg hobbija, hogy minden terembe bemegy hugyozni.

Barney. Mit is érdemes róla megemlíteni? Divatmániás barom… igen, talán ezt. Vagy azt, hogy olyan, mint a tengerpart meleg és homokos. De a legnagyobb jellemkomikum, hogy leplezni próbálja. A legszebb mégis az, amikor lebukik. Egy bálba általában két-három csinos kislánnyal jön, akiket le is cserél jó kis csempészpiára. Persze ha részeg, akkor bátor is, hát fogdossa is a fiúk seggét, és sugdos édes kis semmiségeket a fülükbe. Hát ezért van neki olyan képe, mint egy ketrecharcosnak. Minden bál utáni reggel, másnaposan, és vazelinszagúan ébred valamelyik konténerben.

No, meg persze Ford. Nos, a baráti társaságból talán ő a legnormálisabb. Ez azt jelenti, hogy priusza van bolti lopásér, kedvenc könyve a reggeli újságból a képregényes oldal. És persze minden állatságban benne van, sőt, ő az agytröszt. Mit ne mondjak, egy ilyen bandában ez nem nagy szó…

Röviden a négy akasztófáravaló vadállat megkapta a jogot, hogy normális emberek közé menjen. És ráadásul egy diáknapi bál is befigyel a közeljövőben, amin ugye tarolni kéne…

- Akkor most mégis kivel menjek? – fakadt ki Ford.

- Szerintem Marta Heacher-el. – lehelte könnyedén, és persze szétesve Boby.

- Bazdmeg hülye vagy?! Marta? Amelyiknek olyan a feje, mint egy baleset?

- Miért az milyen? – kérdezte meg Barney.

- Borzasztó, legszívesebben elsírnád magad, és hálát adsz az égnek, hogy nem veled történt ilyesmi.

- Az lehet, hogy randa, de oltári csöcsei vannak. – folytatta Boby.

- Áh, kétzacskós csaj. Egyik rá, a másik rád, hátha az övé kiszakadna. Helyeselt Roger, aki a lábával vakarta a fülét.

Hirtelen női sikoly szakította félbe a megbeszélést. Körbenézve csak Barney-t látták ijedt ábrázattal:

- Mi van ember? Seggbe basztak? – Vigyorgott Ford.

- Nem vicces! Nem vagyok meleg, de ekkora pókot én még nem láttam.

Ford vetett rá egy unott pillantást:

- Ja, biztos még kölyök… hagyd, majd megnő… na, de nem térhetnénk vissza a problémámra?

- Korai magömlés? – fújta ki a füstöt mély hanggal Boby.

- Nem vagyok te, agysejt bajnok!

- Há’ épp azé’ – vigyorgott fennakadt szemekkel.

- Na, ez kész… Roger, passzold már azt a decket, hadd lám földanyánk mit üzen.

- Azt, hogy a dohányzás súlyosan károsítja, az ön és környezetében élők egészségét.

- Na, apád kasztrálásán huncutkodjál te kis tahó! Add már ide! – szív – húú!!! Ez aztán az ütős cucc… honnan loptad ezt te állat?

- A cipőm talpán volt egy kis kutyaszarra rátapadva… De áh! Tuti az adja ezt az íz aromát a végére. – vigyorgott elmosódottan.

- Azt ugye tudod, hogy a léteddel kigúnyolod a Darwini evolúciós elméletet?

- De milyen jól csinálom! Barney! Nagy a kuss! Dobjál valami jó kis Gentleman-t, vagy Stewie Wonder-t!

- Persze, csak egy perc! – szökkent akár egy gazella, és kikapott egy lemezt a tartóból. A kisujja akaratlanul a plafon felé állt, akár egy hálás kiskutya farka. Elindítja…

- Baszki ez meg mi a pöcsöm te kazánház?! Justin Timberlake? – rikácsolt.

- Nem! George Michel! – mosolygott kajánul.

- Na elég! Fogjátok le! – kiáltotta el magát Ford. a két fiú elkapta Barney karját, és felrántották a pólóját.

- Utolsó szavak?

- A chocapic jobb, mint a cini-minis! – üvöltötte.

- Csak szeretnéd… - azzal olyan kegyetlen rózsapocit adott a fiúnak, hogy bíborvörös lett a hasa.

- Szedd ki azt a szemetet, és vágd a fejéhez Roger.

- Yup! – kiáltotta, majd szó szerint odacsapta a földön haldokló fejéhez a lemezt.

- Emlékeztek arra, amikor a South Park-ban Biggie Smalls-t meg akarják idézni a srácok azzal, hogy háromszor belemondják a nevét a tükörbe? - Vetette fel Boby.

- Ja, tegnap este próbáltuk, mi van vele? – flegmázott Ford.

- Hát lehet nekünk is valami halott rappert kéne megidéznünk.

- De Biggie Smalls tökre halott… - nézett hülyén Barney.

- Jó, de valami frisset kéne kiszemelni. Mondjuk Eminem-et.

- Áh, haver annak csak a karrierje halott… Michel Jackson? – vetette fel Ford.

- Hát, én vonakodok feka-fehér női hangon éneklő pedofilok megidézésétől… - nézett Roger, mintha szellemet látott volna, és lekapcsolta a tv-ben a Scooby Doo-t…

- Srácok, kicsit eltértünk a tárgytól! Kéne egy nő a bálra!

- Nem nőni kéne a bálra? – okoskodott Boby.

- Annak nincs értelme! Sarah Gomez?

- Áh, akkor már inkább a Maria Espinosa. Ő már gyakorlott a témázásban.

- Ja, meg több gyereke van, mint ahány éves… Suzie Pichton? – kérdezett rá.

- Na azért meg többet kapnál, mint ahány éves.

- Elisa Harper?

- Úgy érted az idegbeteg, bosszúálló Elisa? Akinek az ebédlőben letépted a topját, és megfogtad a seggét, aztán üvöltözve küldött Alaszkába pálmafát nevelni, és megfogadta, hogy ő fogja elvágni a torkod álmodba.

- Ja, tényleg… ezért zárjuk éjszakára az ablakot, és én ezért viselem ezt a praktikus nyakmerevítőt… - mutatta a nyakmerevítőjét, mint egy tv shop-os.

- Srácok, csak egy beugratós kérdést… - szólalt meg Barney.

- Ugorj a húsdarálóba! Mi van? – förmedt rá Ford.

- Hát… mikor is lesz a bál?

- 11-én. Miért?

- Szerintetek mi mit CSINÁLTUNK tizenegyedikén este?

- Hú, bazdmeg! Akkor ma hányadika van? – fogta a fejét Ford.

- Jé, van naptárunk – vihogott Boby – itt valami… két kettes… az mi is?

- Hát… legalább nem kell csajt elhívnom… de akkor is basszák meg!

- Akkor most mit csináljunk? – kérdezte letörten Roger, majd fújt egy adag spray-t a falra, és meggyújtotta.

- Boby! – üvöltött becsukott szemmel – van még gombád?!

- Heh, naná. – vigyorgott.

- Boby! Van még ló nyugtatód?

- Höh, naná.

- Boby! Van még abból a múltkori anyagból?

- Hah, naná.

- Akkor tekerd fel a seggedbe, mert most inni megyünk! Mindenki vegye a kabátját… Roger, ne nyald a plafont!